A magyarországi 3G hálózatok leállításának folyamata 2022. május 9-én kezdődött, a Magyar Telekommal az élen, amit a Vodafone követett, majd még 2022. júniusban a Yettel is bejelentette, hogy elindítja a lekapcsolást. Az üzemeltetés gombnyomásszerű leállításához képest a 3G szolgáltatások lekapcsolása ugyanis egy hosszas folyamat, amely végül közel egy évet ölel fel. A lekapcsolás után a szolgáltatók a sokkal jobb minőségű, gyorsabb adatátvitelt nyújtó, és nem utolsósorban energiatakarékos 5G szolgáltatáshoz használhatják fel a felszabaduló frekvenciasávokat.
Az EU-ban 2022 végéig legalább 24 3G hálózatot kapcsoltak le, és a még működő hálózatok döntő részét is leállítják 2025-re. A hálózat-lekapcsolások folyamatát a szolgáltatók üzleti érdekei alakítják, nincs rá központi szabályozás.
A hazai 3G hálózatok lekapcsolása 2021-ben még mintegy 2,5 millió ügyfelet érintett volna, ami a 2022-es bejelentés után 2023-ra a töredékére csökkent és gyakorlatilag fogyasztói panasz nélkül zajlott idáig, köszönhetően a kiterjedt kampányoknak és az NMHH NetreFel készülékcsere támogatási programjának, melynek keretében a hatóság kb. 120 ezer cserét támogatott 4,2 milliárd Ft értékben. Az utolsó hálózat lekapcsolása utána azok, akik továbbra is 3G telefonjukat használnák, nem tudnak majd csatlak
ozni a 3G hálózathoz, így mindössze SMS küldésre és hanghívásra tudják majd használni a készülékeiket, internetezésre csak Wifi-n keresztül. Mivel a frekvencia úgynevezett „korlátos erőforrás”, azaz véges mennyiség áll belőle rendelkezésre, nem lehet fenntartani külön sávokat a megmaradt 3G-s ügyfelek kedvéért.
A 3G szerepe: a mobilinternet és az okostelefonok technológiája
Az első nyilvános mobiltelefon hálózatot, az analóg 1G-t, 1979-ben mutatta be a Nippon. Magyarországon 1989 végén alakult meg a Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 450) a Matáv és a US West vegyesvállalataként, és 1990. október 15-én indult el Magyarország első kereskedelmi mobiltelefon-szolgáltatása, amelyet aztán 2003-ban kapcsoltak le.
A digitális GSM-re (Global System for Mobile Communications), azaz a második generációra (2G) már nem kellett ennyit várni: az 1991-es finnországi indulás után Magyarországra 1994-ben érkezett el, magával hozva például az SMS-ek, MMS-ek és a mobil e-mail küldés lehetőségét.
A mobil adatátvitel első ismertebb szolgáltatásait az ún. 2.5G tette elérhetővé: a GPRS (General Packet Radio Service) egy csomagkapcsolt, IP-alapú mobil adatátviteli technológia, amely még percalapon volt számlázva, majd a már 100-120Kbps sebességgel hasító EDGE (Enhanced Data for GSM Evolution), ahol az adatmennyiséget mérték. A 2.5G-képes telefonok színes kijelzős, zene és videó lejátszásra, e-mail-ezésre, képek küldésére és fogadására, valamint internetes olvasásra voltak alkalmasak.
A mobil internetre azonban várni kellett a 3G hálózatok kiépítéséig. Ez a technológia hozta a mai okostelefonok érintőképernyős világát, ahol a hanghívás, SMS és e-mail, azaz a hagyományos interperszonális kommunikációs formák lassan a háttérbe szorultak. A 3G szintén Japánban került először bevezetésre 2001-ben, míg Magyarországon elsőként a Telekom indította el ilyen szolgáltatását (2005 augusztusában), majd követte a Pannon GSM, és 2005. decemberben a Vodafone is. Az új hálózat akár húszszoros adatátviteli sebességet (2Mbps), a valódi, folyamatos internetezés élményét nyújtotta. Gond nélkül használhatóvá váltak a böngészés mellett a videó letöltés, streamelés, az online zenehallgatás és -letöltés, fényképek küldése/fogadása, navigáció, GPS is. Különösen a 3.5G fejlesztések bevezetése révén, ami már 7,2-21Mbps sebességet ígért, valósággá válhatott a helytől független online kommunikáció és egy sor olyan funkció, amelyet addig csak helyhez kötötten, számítógépen keresztül tudtunk használni. A korábbi hardver központú mobiltelefonoknál a szolgáltatások és „képességek”, a személyre szabhatóság váltak döntő tényezővé. A mobil eszközökkel elérhető folyamatos online jelenlét révén változások indultak el a munka világában ugyanúgy, mint a közösségek és barátságok, kapcsolatok kialakításában egyaránt, míg a földrajzi távolságok és szeparáltság könnyen leküzdhető akadályt jelentett a használóknak. A Facebook 2006-os indulásával elterjedt a közösségi média és a virtuális közösségek, a tartalmak letöltése mellé pedig – különösen a Youtube 2005-ös startja után – felzárkózott a saját tartalmak előállítása és megosztása is.
Természetesen a 3G sem volt alkalmas mindenre, különösen, hogy a javuló minőség és gyorsabb adatátvitel mellett elszaladt a fejlődő felhasználások és szolgáltatások adatigénye. Az adatátviteli képesség egyre több eszközben, szenzorban alapvető, széles körben terjed az IoT (Internet of Things, azaz dolgok Internete), a M2M (Machinet to machine, gépek közti kommunikáció), a médiatartalmaknál pedig a HD felbontás helyett már 4k az elvárt. Mindez azt eredményezte, hogy míg 2010 környékén a 4G inkább felesleges úri huncutságnak hatott, mára ennek a technológiának a képességei sem elegendők a legfejlettebb szolgáltatásokra, és talán az 5G lehet az első olyan mobil technológia, amelyik valóban képes felnőni a vezetékes internethez. Nem véletlen, hogy a 3G mára megérett a lekapcsolásra.
A világban már megkezdődött a régebbi hálózatok kivezetésének folyamata, de eltérő sorrendben: az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Japánban a 2G-t kapcsolják le szolgáltatók, míg Európában a 2G az értékesebb (telematikai eszközök, pl. számítógépes járművezérlés, pénztárgépek, gépek közötti kommunikáció), ezért itt a 3G kivezetése az egyszerűbb feladat. Magyarországon a Telekom már tavaly teljesen leállította 3G hálózatát, a Vodafone idén április 10-én kapcsolta le a 3G elérhetőségét, míg a Yettel a tavalyi bejelentés után május 15-én kezdi a lekapcsolást, és év végére fejezi azt be.
