Korábbi posztunkban már felhívtuk a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak következményeire, és arra, hogy jobban megéri előre gondoskodni a kritikus szabályok betartásáról. Minimalizálni kell az eljárás kockázatát, mert egy elhúzódó vizsgálatnak még pozitív döntés esetén is súlyosak az adminisztratív terhei. Ehhez képest a Versenyhatóság még erősebb felhatalmazást kér a törvényhozástól.
A GVH több eljárásában is tapasztalta, hogy hiába kötelez egyes vállalkozásokat online kereskedelmi gyakorlatuk miatt webhelyük elérhetetlenné tételére, azt viszonylag könnyen ki tudják játszani. A GVH ezért kéri az Országgyűlést, hogy más hatóságokhoz hasonlóan jogosult legyen az „internetes hozzáférés” letiltására (elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele) jogsértő tartalmak, pl. jogellenes vagy jogellenesen forgalmazott termékek esetén.
Kiket és milyen esetben blokkolhatna a GVH?
A GVH jogellenes vagy jogellenesen forgalmazott termékek (pl. Elf Bar) online kereskedelmi gyakorlata elleni eljárásaira hivatkozik, ami érinthet akár jogszerűen működő webshopokat és online piactereket is. A hivatal nem is olyan rég zárta le 1,5 éves eljárását a Wish online piactér ellen, míg az elmúlt években többször is hozott elmarasztaló döntést a fogyasztókat megtévesztő és pszichés nyomás alá helyező, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, többek között a Viagogo és az Alza ellen, míg pl. a WizzAir jegyértékesítési gyakorlatát jelenleg is vizsgálja.
Jelenleg az eljáró Versenytanács megállapíthatja a vizsgálat tárgyává tett magatartás törvénybe ütközését, elrendelheti, többek közt, a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, vagy megtilthatja a törvény rendelkezésébe ütköző magatartás további folytatását, de közvetlenül nem fordulhat ahhoz a rendszerhez, amelyik ezt műszakilag végrehajtja.
A konkrét jogsértő tartalom vagy honlap blokkolását bíróság rendeli el. Blokkolás esetén az erre szolgáló rendszer az adatbázisába kerülő honlapokat átmeneti jelleggel, vagy végérvényesen elérhetetlenné teszi Magyarországról. Ez a rendszer a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa (KEHTA), amit 2014. január 1 óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kezel.
Normál esetben az eljáró bíróság, és a külön törvényben meghatározott hatóságok kérése alapján működik ez a folyamat. Az alábbi hatóságoknak van joga közvetlenül elérni a KEHTA-t, kihagyva a bírósági eljárást:
- MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ és Pénzügyi Felügyelet: a befektetők védelmében;
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): tiltottszerencsejáték-szervezés esetén;
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): az NMHH-val 2021-ben kötött együttműködési megállapodás alapján a hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínáló weboldalak működésének megakadályozására;
- Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH): 2016-tól a blokkoltathatja az olyan szolgáltató weboldalát, amelyre diszpécserszolgálati engedély hiánya miatt bírságot szabott ki, de a szolgáltatás továbbra is elérhető maradt.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által fenntartott Internet Hotline egyedi helyzetben van, mivel a nevében az NMHH ún. nem hatósági eljárás keretében hívja fel a szolgáltatókat a kiskorúakra káros vagy jogellenes tartalom önkéntes eltávolítására. Ez az eljárás tehát nem is helyettesíti a hatósági és bírósági eljárások helyett működik, azokat le kell folytatni.
A blokkolás menete, a fenti kivételektől eltekintve, jelenleg igényli a bíróság közbenjárását. Ezt a közbenső lépést hagyná ki a GVH az új eszközével, elsősorban fogyasztóvédelmi esetekben.
