A megtévesztő akciós árak miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három vizsgálatot is indított párhuzamosan a magyarországi online ruha- és cipőkereskedelem jelentős szereplőivel szemben. A GVH gyanúja szerint a CCC, az Answear és az About You akciós árait a vásárlók számára megtévesztő módokon tünteti fel.
Újabb GVH eljárás hívja fel a figyelmet arra, hogy az online értékesítés során is be kell tartani az árfeltüntetés és a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának szabályait.
A Gazdasági Versenyhivatal, július 19-i közleménye szerint, vizsgálatot indított a magyarországi online ruha- és cipőkereskedelem három jelentős szereplőjével szemben. A CCC magyar, az Answear lengyel és az About You német üzemeltetője a GVH gyanúja szerint a webshopok akciós árait a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon tette közzé, ráadásul az About You olyan sürgető hatású tájékoztatást nyújt a teljes vásárlási folyamat alatt, amely a fogyasztókat jogsértő módon készteti azonnali vásárlásra.
Alapelv, hogy a kereskedőknek lehetővé kell tenniük az egyértelmű ár-összehasonlítást. A fogyasztók részéről jogos elvárás, hogy objektíven össze tudják hasonlítani az egyes boltok akcióit és a kínált kedvezményeket, amihez az üzemeltetőknek egyértelműen fel kell tüntetnie az eredeti és az akciós/kedvezményes árakat és azok igénybevételének lényeges feltételeit. A három vizsgálat alá vont cég egyes esetekben – következetlen és követhetetlen módon – több különböző eredeti/ korábbi árat jelenítenek meg egyszerre, gátolva a kedvezmény valós mértékének meghatározását és a fogyasztók tudatos döntéshozatalát. Az About You emellett valószínűleg a teljes vásárlási folyamat alatt sürgető jellegű tájékoztatásokat tett közzé a termékek elérhetőségéről, amely szintén jogsértőnek minősülhet, amely miatt a GVH korábban más online felületekkel szemben is eljárt.
A magyar versenyhivatal az elmúlt években többször is megbírságolt kiskereskedelmi áruházláncokat és más online és offline kereskedőket jogellenes akcióik miatt. A bírságok egyik fő oka a kedvezmény megtévesztő jellege: pl. a kereskedők az „eredeti” árat sosem használták, vagy az akció kezdete előtt felemelték az árakat, hogy nagyobbnak tűnjön a kedvezmény. Lényeges, hogy az akciókra vonatkozó előírások az offline és online kereskedelemre ugyanúgy hatályosak. Legutóbb egy szőnyegkereskedő kapott 25 milliós versenyhatósági büntetést, de a GVH a MyProtein brit üzemeltetőjét 100 millió Ft-ra büntette, míg 2021-ben az eMAG-ra több jogsértésért – közte a szinte soha nem alkalmazott „eredeti” árak miatt – 200 millió forintos bírságot és nagyságrendileg 4 milliárd forint összegű jóvátételi kötelezettséget szabott ki. Tavaly összesen 2 milliárd forint fogyasztói jóvátételt írt elő, és mintegy 3,7 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal, a 101 eljárás alá vont vállalkozásból pedig 57-et bírságolt meg.
A jelenleg figyelembe vett szabályozás az egész EU-ban, így Magyarországon is 2022. május 28-tól van érvényben, egységes uniós irányelv szabályozza, illetve segíti az értelmezést, a bírság összege pedig a versenytörvény szerint a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10%-a is lehet.
Gyakorlati útmutató az akciós árak feltüntetéséhez:
Mire vonatkozik: A szabályok az akciós árakra, illetve a kedvezmények kommunikációjára vonatkoznak, tehát a kereskedők továbbra is szabadon árazhatnak. A szabályok nem terjednek ki a szolgáltatásokra, a digitális tartalomra és a digitális szolgáltatásokra, így például a szállítási összegekre sem (ingyenes szállítási akció).
Az árcsökkentés bejelentése a fogyasztókat célozza, nem a hatóságot: Az „árcsökkentés bejelentése” az akció nyilvános meghirdetését, a kereskedelmi kommunikációt vagy az akciós ár (bruttó ár!) feltüntetését jelenti a vásárlók felé, a konkrét értékesítési helyen, az érintett termékekre. A hatóság felé nincs bejelentési kötelezettség.
A korábbi árat fel kell tüntetni: Az Árrendelet 2/A. § (1) bekezdése szerint az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat. Minden akciós árcsökkentésnél, leértékelésnél (minden egyes terméknél) tehát meg kell határozni és fel is kell tüntetni az ún. korábbi árat (ez lehet az áthúzott ár is), az akciós árat vagy kedvezményt pedig ehhez képest kell megadni.
A korábbi ár nem lehet tetszőleges: Az Árrendelet 2/A. § (2) bekezdése szerint a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap. Tehát ha az ár 15000 Ft volt 3 hónappal korábban, majd lement 10000-re az akció hivatalos kezdete előtt 15 nappal (nem a bejelentés, hanem az akció első napja előtt!), akkor az akciót a 10000 Ft-hoz képest kell megadni.
Minden akciós termék árát fel kell tüntetni: Az akcióval érintett minden egyes termék korábbi árát és akciós árát fel kell tüntetni az értékesítési helyen, az online bolti felületek ároldalain.
Az akciók nem lehetnek korlátlan hosszúságúak: Az akció hosszát meg kell szabni, azaz tarthat tovább, mint 30 nap, de az indokolatlanul hosszú, akár fél évig is elnyújtott „akciók” alkalmazása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
Egyedi kuponokra, törzsvásárlói kedvezményekre nem kell alkalmazni: Nem vonatkoznak az új előírások a személyre szabott egyedi árengedményekre, egyedi utalványokra, törzsvásárlói kedvezményekre, amelyeket jellemzően nem jelentenek be széles körben a fogyasztók részére árcsökkentésként. Az ilyen árcsökkentésre példa, amikor a fogyasztó korábbi vásárlása után határozott idejű 20 %-os utalványt kap (pl. Libri). Nyilvánosan meghirdetett kuponnapok (pl. Glamour, Joy) esetén viszont meg kell felelni a 30 napos szabálynak.
Nem kell alkalmazni a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre: Az Árrendelet 2/A. § (4) bekezdése alapján az (1)–(3) bekezdés nem vonatkozik a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre, mint a fogyaszthatósági idővel ellátott termékek (pl. zöldség, vágott virág). Ugyanakkor jellemzően azok az élelmiszerek, amelyeken a minőségmegőrzési idő van feltüntetve, az árcsökkentés bejelentése szempontjából nem tartoznak a kivételi körbe, tehát fel kell tüntetni a 30 napos szabály szerinti korábbi árat is. Minőségmegőrzési idő a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található és azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárható a gyártó által garantált minőség, például íz, illat, színt vagy állag (pl. tej, liszt).
Hogyan lehet feltüntetni a kedvezményt:
- a kedvezmény százalékos (pl. „20 % kedvezmény”) vagy konkrétb)összegű (pl. „1000 Ft/db feltüntetésével, de ha ezek általános leértékelések, akkor az akcióval érintett minden egyes termékre fel kell tüntetni a korábbi árat és az akciós árat is;
- új (alacsonyabb, kedvezményes, akciós) ár és a korábbi (magasabb) ár feltüntetésével, a 30 napos szabály figyelembevételével;
- a korábbi ár áthúzásával;
- bármely további promóciós technika alkalmazásával, mint például a „vásárolj ma áfa nélkül”, amely azt üzeni a fogyasztó számára, hogy az árengedmény megegyezik az áfa értékével (és nem azt jelenti, hogy áfát nem kell fizetni), de ebben az esetben is fel kell tüntetni az akcióval érintett termékek korábbi és akciós bruttó árait is.
Az online és az offline árat is fel kell tüntetni: Külön-külön fel kell tüntetni a korábbi árat, amennyiben az eltért az online és offline értékesítési csatornán.
kép: https://azuzlet.hu/
