Október legvégén olyan jogszabálymódosító csomagot nyújtottak be az Országgyűlés elé, amely a nagyobb cégek fogyasztóvédelmi bírságának minimumát 1 millió Ft-ra növelné, míg a fogyasztók széles körét érintő jogsértések esetén ennek duplája lenne a minimális bírság, és 5 milliárd Ft a felső határ.
Magyarországon 2014 után a korábban önálló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot előbb áthelyezték a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá, majd 2017 végén be is olvasztották oda. A fogyasztóvédelmi hatóság jelenleg kormányhivatalként működik, jellemzően az illetékes megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi (fő)osztálya. A kormány még 2023 áprilisában hirdetett aktív és cselekvőképes fogyasztóvédelmi politikát, amely többek közt a gyermekvédelemre és a digitális fogyasztóvédelemre fókuszál. A fogyasztóvédelmi bírságok alsó összege hosszú évekig nem volt elég hatásos a fogyasztóvédelemre, hiszen az évtizede változatlan 15 ezer forintos bírságminimum szinte semmilyen visszatartó erővel nem bír.
Az Igazságügyi Minisztérium által most benyújtott módosítási javaslat a jelenlegi bírságokhoz képest majdnem hetvenszeresére emelné az összeghatárt a 100 millió forint éves árbevételt meghaladó cégeknél. A manapság oly népszerű és folyamatosan terjedő, online kereskedelmet és piactereket nézve a 3 éven belül visszaeső KKV-k bírságminimuma az eddigi duplájára, 400 ezer forintra nőne, és 4 millió forintig emelkedhetne az összeg. Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó, visszaeső nagyobb cégek bírsága már 2 milliótól 3 milliárd forintig terjedne, míg a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét veszélyeztető (pl. tiltott összetevőt tartalmazó étrendkiegészítők) jogsértést elkövető nagyobb vállalkozások akár 5 milliárdos büntetést is kockáztatnának.
Jelenleg a fogyasztóvédelmi hatóság csak kivételes esetben rendelheti el honlapok blokkolását, amennyiben más tagállam érintettsége is fennáll, tehát más államok fogyasztói is kárt szenvedhetnek. A tervezet viszont már nem kötné ilyen feltételhez a honlapok elérésének blokkolását a továbbiakban. A fogyasztóvédelem mellett több más hatóság is jogot kapna bizonyos weboldalak ideiglenes blokkolására. Egyrészt az online szerencsejáték-szervezők és a jogosulatlanul dohánytermékeket forgalmazók elleni fellépés érdekében, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) blokkolhatja az ilyen honlapokat ideiglenes jelleggel, majd az eljárás után határozatlan időre. A Gazdasági Versenyhivatal a javaslat szerint akár azonnali ideiglenes intézkedésként elrendelheti egy honlap blokkolását, ha a versenytanács szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat.
Mindemellett az új tervezet kiterjesztené a fogyasztóvédelem jogkörét a légitársaságokra is (például egyedi ügyben is kötelezhetne kártalanításra). Legutóbb a Ryanairnek kellett 200 millió forintos bírságot fizetnie egy 2020-as 6 órás késés nyomán.
A tervezet elfogadása esetén a kereskedők, különösen a visszaesők olyan bírságokkal és más szankciókkal, így például a honlapjuk blokkolásával nézhetnek szembe, amely nagyon jelentős kockázatot jelent a működésükre nézve. Mindez azt is jelenti, hogy a korábban megfizethető bírságok bekalkulálása helyett érdemes inkább előre tervezve, szakértőkhöz fordulni a fogyasztóvédelmi kockázatok kivédésére vagy utólagos kezelésére.
