Az építmények, így a távközlési infrastruktúrák jogállásában is új jogosultság jelent meg a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv, Ptk) június 24-i módosításával. Az építményi jog révén a jogosult szolgáltató egy bérleti szerződéshez képest erősebb, akár ingatlannyilvántartásba bejegyzett, önállóan forgalomképes jogosultságot is szerezhet más tulajdonán, így pl. távközlési tornyokon.
Az építményi jog, mint dologi jog, olyan az ingatlanhoz kapcsolódóan bejegyezhető vagyoni értékű jog, amely maga forgalomképes, átruházható és jogutódlás tárgya lehet, így akár megterhelhető akár zálogjoggal vagy más dologi joggal is. Az építményi jog határozott időre (max. 50 évre) alapítható, írásbeliséghez kötött, amely a jogosultság ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre.
Gyakorlatilag egy vertikálisan osztott tulajdonjog, amely lehetővé teszi, hogy más tulajdonában álló, forgalomképes vagy akár forgalomképtelen (pl. korlátozás alá eső nemzeti vagyon, önálló helyrajzi számmal rendelkező terület) ingatlanon a tulajdonos vagy attól eltérő jogi személy, egyéni vállalkozó, pl. befektető forgalomképes jogot szerezzen az általa létrehozott építmények, műtárgyak, műszaki berendezések vonatkozásában. Az építményi jog erősebb egy szerződésnél, de nem korlátozza aránytalanul a tulajdonos tulajdonjogát. Egy vagy több jogi személyt is megillethet, de természetes személy csak öröklés útján szerezhet ilyet.
Az építményi jog megoldást jelenthet arra a problémára, hogy számos beruházásnál a meglévő ingatlan (pl. telek, a passzív infrastruktúra egy része) nem forgalomképes, nem terhelhető zálogjoggal vagy nem elég értékes a tervezett infrastruktúra elemekhez képest. Tipikus példája lehet egy erőművi, pl. naperőművi beruházás, ahol a befektetés értékét még csak nem is a beépítésre vagy telepítésre kerülő eszköz adja majd, hanem az adott földterülethez kötött erőművi engedély és hosszútávú átvételi garancia.
A távközlésben a tornyok vagy éppen alépítmények illetve azok hasznosítása terén van létjogosultsága az építményi jognak, ahol a jogosult szolgáltatónak alapvető érdeke, hogy a más tulajdonában lévő építményre úgy építhessen, hogy a bérleti szerződéses jogalaphoz képest erősebb, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultsággal biztosítsa a beruházás használatát. Ezzel a jogosult a bérleti szerződés újratárgyalásakor nem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe. Másfelől a távközlési infrastruktúra tulajdonosa is alapíthat építményi jogot saját javára, amelyet így külön hasznosíthat vagy zálogosíthat el, ezzel új lehetőséget teremtve a fejlesztései finanszírozásához.
