Januártól hatályos a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételi irányelv. 2025-től a vállalatoknak olyan megalapozott fenntarthatósági jelentést kell közzé tennie a 2024-es évről, amely összehasonlítható, megbízható és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálható és használható. Az új irányelv több lesz egy letudható kötelezettségnél, mert alapvetően befolyásolja a cégek üzletszerzését és finanszírozását is.
Az Európai Parlament 2022. december közepén kihirdette fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD), amely a korábban hatályos nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) módosította. A CSRD lényeges részét képezi az európai zöld megállapodásnak, mely az Unió klímasemlegességét célozza 2050-re. Az uniós tagállamoknak 18 hónap áll rendelkezésükre az irányelv nemzeti jogba történő implementálására.
A CSRD, eszközei révén a vállalatok által – a felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról – nyilvánosságra hozott információk hitelességét akarja megteremteni. A korábban elfogadott vállalati nyilatkozatokhoz képest az új jelentéstételnek konkrét – a teljes beszállítói értékláncra kiterjedő – adatokon kell alapulnia, amely a vállalat környezetre gyakorolt hatásainak méréséből származik, valamint tájékoztatást kell adni azokról a jövőbeni tervekről is, amelyek célja fenntartható gazdaságra való átállás. A jelentéstételben elvárt konkrét információk és mutatószámok körét a fenntarthatósági beszámolási standardok (European Sustainability Reporting Standards, ESRS) szabja meg. Ezek között a KKV helyzetére szabott, egyszerűsített mutatók ugyanúgy megtalálhatók, mint szektorspecifikus szabványok is. A jelentés elmaradása büntetéssel jár, ahogy az is, ha a közöltekben valótlanságokra derül fény.
Jelentős teher lesz a vállalatok számára az információk kötelező auditálása is egy erre felhatalmazott külső céggel, valamint a digitalizálási előírások teljesítése. A CSRD beszámolókat az ESEF (Európai Egységes Elektronikus Formátum) rendeletnek megfelelően, XHTML formátumban kell elérhetővé tenni, digitális címkézéssel ellátva.
A fenntarthatósági jelentések és a zöld átállás elterjedésével a vállalatok lelkesen állítják be működésüket környezettudatosnak. Amikor egy vállalat megalapozatlanul terjeszt ilyet magáról, az a greenwashing („zöldre festés” vagy „zöldre mosás”), amely napjainkra elterjedt negatív fogyasztóvédelmi és versenyjogi jelenség. Ez nem csak hogy tisztességtelenül használja ki a fogyasztók környezettudatosságát, de visszaél a versenykorlátozás tilalma alóli, fenntarthatósági célú jogszabályi mentesítéssel is. Az ilyen viselkedéssel szemben a magyar Gazdasági Versenyhivatal is fellép, amely tájékoztatót is kibocsájtott a zöld marketinggel kapcsolatban.
A CSRD szabályozásának adatalapú, tehát ellenőrizhető, előírásai a greenwashingnak is határt szabnak. Az új kötelezettségek révén az uniós fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó vállalatok száma is ugrásszerűen emelkedik az egész EU-ban: a fenntarthatósági jelentésre kötelezett, jelenleg mintegy 11 700 vállalkozás helyett a CSRD irányelv 49 000-re emeli a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett cégek számát.
Magyarországon első lépésben legalább 1000-1500 céget, a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket, éri el a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik a 2024-es eredményekről 2025-ben számot kell adniuk. 2026-ra azonban a CSRD kötelezettség minden magyar középvállalatra ki fog terjedni, akiknek addigra fel kell készíteniük rendszereiket erre a rendkívül összetett feladatra. Összességében a CSRD irányelv hatálya a szabályozott piacokon jegyzett összes társaságra kiterjed a tőzsdén jegyzett mikrovállalatok kivételével, de olyan nagyvállalkozásokra (250+ fő vagy min. 40 millió euro árbevétel vagy min. 20 millió euro mérleg főösszeg) is vonatkozik, amelyek vagy az unió piacán működnek, vagy nem uniós vállalatok EU-ban működő leányvállalatai.
Az irányelv hatálybalépése fokozatosan történik, a kötelezett vállalatok jellegétől függően:
- Hatályos 2024. januártól: Az NFRD hatálya alá már tartozó adatszolgáltató szervezetek 2025-ben 2024-es adatokról tesznek jelentést, ami azt jelzi, hogy az adatokat 2024 legelejétől kezdve kell gyűjteni és feldolgozni. Ezek a vállalatok már felkészültek a CSRD jelentéstételi kötelezettségre.
- Hatályos 2025. januártól: Az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó nagy adatszolgáltató szervezetek 2026-ban 2025-ös adatok alapján tesznek jelentést. Ezeknek a vállalatoknak a következő évben ki kell alakítaniuk a CSRD jelentéstételi folyamatokat.
- Hatályos 2026. januártól: A tőzsdén jegyzett kkv-k, a kis és nem komplex hitelintézetek és a zárt biztosítók 2027-ben, a 2026-os adatok alapján tesznek jelentést. Ezeknek a társaságoknak a következő két év során kell kialakítaniuk a CSRD jelentéstételi folyamatokat.
- Hatályos 2027. januártól: A nem EU-s vállalatok első jelentése 2029-ben esedékes, tehát 2028. január 1-jétől kell alkalmazniuk a CSRD kötelezettségeit.
