A hazai infláció idén kiemelkedően érintette az élelmiszereket, az energiaárakat, de az ipari termelői árak is 41% felett emelkedtek novemberben az előző évhez viszonyítva.
A magyar távközlési szektor eddig kedvezően befolyásolta az inflációt, mivel négy év alatt 8% nominális árcsökkenést és bő 25% reálérték csökkenést tudott felmutatni, a KSH szerint. Tavaly is csökkentek a távközlési és internet árak, idén azonban sorra jelentik be a nagyobb és kisebb szolgáltatók díjaik emelését. Mindez persze nem hazai jelenség, a legtöbb európai piacon inflációkövető árazást alkalmaznak a nagy szereplők.
Magyarországon a Vodafone volt a leggyorsabb, aztán a Telekom és a Digi jelentett be áremelést, ráadásul ez utóbbi duplázott is azóta az Invitel szolgáltatásaival egyetemben, végül a Yettel is beépítette árszámításába az inflációs hatásokat. 2022-ben a Yettel próbálkozott először, még január 5-én jelentette be, hogy beépíti általános szerződéses feltételeibe az inflációkövetés lehetőségét úgy, hogy később az előfizetők tömeges felmondásának veszélye nélkül követhesse le díjaival az infláció hatását. Ez végül elbukott az NMHH kifogásai miatt, mivel az ÁSzF módosítás nem volt objektív, kellően átlátható, és az előreláthatóság elvének sem felelt meg. Emiatt a Yettel végül csak október 3-tól kezdte el érvényesíteni díjaiban az előző évi inflációt.
Jól látható, hogy a távközlési szolgáltatók sem tudnak kimaradni a díjemelésekből, amely idén a tavalyi 5,1% inflációt jelenti, jövőre viszont az idei 20% közeli díjemelés következik, majd 2024-ben a 2023-ra várható 17% körüli inflációs változás, amelyek jelentős tételek. Fontos tehát, hogy az áremelést gondos előkészítésnek, és a hatóságokkal való rugalmas, előzetes egyeztetéseknek kell megelőznie, hogy valóban a tervezett időszakban és mértékben, felesleges kockázatok nélkül lehessen végrehajtani.
