A digitális javak és kriptoeszközök öröklése nincs átfogóan szabályozva Magyarországon, joggal merül fel a kérdés tehát, ki és hogyan tudja ezeket örökölni, vagy előfordulhat, hogy pl. a sokat érő kriptovalutához soha nem férnek hozzá az örökösök?
Régen az emberek fotókat és tárgyakat gyűjtöttek, a fontos, akár üzleti kapcsolataikat naplókban és regiszterekben vezették. Mindezeket, haláluk után, könnyen meg lehetett találni a többi ingóság között, jogilag és fizikailag is megoldott volt az örökösök hozzáférése. Értékeiket leginkább különféle pénzeszközök, betétek, értékpapírok, szerződésben rögzített követelések és más, hozzáférhető vagy legalább jól dokumentált vagyontárgyak alkották, amelyek öröklése egyértelműen szabályozott rendben és eljárás szerint biztosított volt az örökösök felé.
A digitalizáció ehhez képest nem csak az emberek életét, de halálát is érinti. A hagyatéki eljárásokban egyre gyakrabban kapnak szerepet kriptopénzek, digitális profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok, amelyek vagyoni értékkel bírhatnak. Napjainkban mintegy 9 millió magyar internetezik, és 8 millióra tehető a közösségi médiák magyar felhasználóiak száma, 8 millió ilyen profilt hoztak létre a digitális térben, fotóval, posztokkal, kapcsolatokkal. Ráadásul egy üzleti vagy videójáték profil komoly bevételt is termelhet, tehát akár jelentős vagyoni értéket is hordozhat.
Kriptovalutával – pl. Bitcoin vagy Ethereum – a magyarok legalább 7%-a rendelkezhet, tehát öröklés esetén egyre gyakrabban felmerül, hogy volt-e az elhunytnak valamilyen kriptovalutája vagy más digitális követelése. A magyar jogrend 2021-ben definiálta a kriptoeszközt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben: kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy más hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. A kriptovaluta tehát nem minősül sem pénznek, sem értékpapírnak vagy követelésnek, hanem átruházható eszközként kell nyilvántartani. Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak 2021-ben, és ez azóta csak növekedett.
A világ nagy online platformjai esetében a felhasználók profiljához való hozzáférést, tehát annak a felhasználó halála utáni sorsát és öröklését is, saját belső szabályozásuk határozza meg. Ritkán biztosítanak hozzáférést a profil tartalmához, kapcsolataihoz, de a hozzátartozók a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérhetik, hogy határozott ideig emlékprofilként működjön tovább, aztán pedig a platform véglegesen törli azt. A Facebook lehetőséget kínál egy ún. hagyatéki kapcsolattartó megadására, aki a profil tulajdonsosának halála után, korlátozott jogokkal, kezelheti a fiókot. Pl. közzé lehet tenni gyászjelentést, de a személyes üzenetekhez még a megadott személy vagy az öröklő családtagok sem férhetnek hozzá. Azaz ha valaki itt tette közzé élete regényét vagy egy különleges fotót, amelyekre lenne kereslet, az örökösök számára elérhetetlen marad. A Google ezzel szemben engedi értesítési személy megadását, akivel megosztja a szükséges adatokat, hogyha a felhasználó hosszabb ideje nem lépett be fiókjába. Így a megadott személy hozzáférhet akár a levelekhez vagy a felhőben (Drive-on) tárolt dokumentumokhoz – pl. a már említett regényhez – is, és rendelkezhet azzal.
Más a helyzet a kriptoeszközökel. Ha valaki kriptovalutába fektet be, akkor érdemes elgondolkodnia azon, hogy erről nincs egységes központi nyilvántartás, amelyet a hagyatéki eljárás során lekérdeznek. Ha kriptoeszközét tőzsdén tárolja, akkor ha tudnak is róla az örökösök, a hazai öröklési szabályozás elfogadtatása problémás lehet, mivel a kriptotőzsdék jellemzően külföldi joghatóság alá tartoznak. Másik oldalról viszont, ha a kriptoeszközt nem a tőzsdén tárolják, a privát kulcs birtokosának beleegyezése nélkül szinte lehetetlen a kriptovaluta átadása a hatóság vagy harmadik személy számára, így az öröklés nem megoldott. A kriptoeszköz tulajdonosa tehát akkor jár el gondosan, ha kriptoeszközök kezelésében jártas szakértővel egyeztet az öröklés biztosításáról, a pontos eljárás részleteiről. Nem mindegy ugyanis, hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyatéki eljárás előtt bárki hozzáférhet a tárcához, akkor akár kis is ürítheti azt, vagy megváltoztathatja a belépési adatokat, nyom nélkül.
Jelenleg tehát Magyarországon még nincs átfogó és részletes szabályozás a digitális javak öröklésére vonatkozóan, ezért elsősorban ezek jogosultjának felelőssége, hogy még életében elrendezze mindazon digitális javak, fotók, profilok, kriptoeszközök sorsát, amelyek pénzbeli vagy erkölcsi értéket hordoznak. Konkrét szerződések és végrendelet hiányában könnyen lehet, hogy az örökösök soha nem férhetnek hozzá a digitális vagyonhoz.
