Arra keresünk választ, a ChatGPT-t mi mindenre lehet használni a hétköznapokban, majd feltesszük a kérdést, mire kell figyelni a MI és a szerzői jogok kapcsán.
És Ön használt már MI-t tartalomkészítésre? Ossza meg velünk tapasztalatát a hozzászólások közt!
A mesterséges intelligencia (MI) terjedése sokáig lassan haladt, korlátozott felhasználással. Az OpenAI fejlesztette chatbot, a ChatGPT azonban hirtelen változást hozott: felhasználóinak száma 5 nap alatt egymillió fölé ugrott, a felhasználás módjai pedig egyre csak bővülnek. Bár már elindult a ChatGPT fizetős változata, de az ingyenes felhasználók feladataiban is sokat segíthet, 20 dolláros havidíj mellett pedig akár programokat is lehet vele írni.
Miben más ez a MI, és mire tudjuk használni?
A ChatGPT egy mélytanuló, nagy nyelvi modell, ami mintegy 570 gigabájtnyi emberi szöveg tanulásával és annak emberi visszacsatolásával lett felvértezve intelligensnek ható válaszokra, beszélgetésre, esszék és házi feladatok írására vagy éppen programkódolásra. De a rengeteg felhasználónak köszönhetően gyorsan kiderült, hogy ő ennél sokkal több mindent képes előállítani vagy legalábbis képessé válhat rá, ugyanis a szavak megjósolásával alkothat olyan produktumot, pl. házi dolgozatokat, amire nem tanították be. Tágabb értelemben egy mélytanuló MI írhat elemzést, jogi összefoglalót vagy dalszöveget, de létrehozhat akár képi vagy videó tartalmakat is. Nem másolatot, hanem új tartalmat.
Isten – MI alkotta Picasso stílusában
És itt adódik a kérdés: kié az, amit a ChatGPT létrehozott, egyáltalán, hogy vonatkozik a szerzői jog egy MI-re?
A legtöbb országban az egyéni/egyedi tartalom szerzői joga elsődlegesen a létrehozó személyt illeti meg. A kontinentális és az angolszász jogértelmezés hasonlít abban, hogy csak természetes személy lehet szerző, mivel az egyedi mű, annak eredetisége a szerző személyiségének eredménye. Ez a feltétel jelenleg nem értelmezhető egy MI-re, mivel a mélytanulással saját készségeket sajátít el, de azok mégis a megtanult emberi adatok és visszajelzések felhasználásának eredménye.
Mi a helyzet a programozókkal vagy a fejlesztő, üzleti vállalkozásokkal (az OpenAI becsült értéke 29 milliárd dollár lehet)?
A fejlesztők ugyanennek a lónak a másik oldalára esnek. Hiába programozzák, tanítják természetes személyek, a MI utána magától működik, tehát az általa létrehozott tartalom a MI alkotói döntésének eredménye. Jelenleg tehát a programozók és tulajdonosok nem lesznek szerzői sem a létrehozott tartalomnak, sem az új találmányoknak. Sőt, arra kell figyelniük, hogy a betáplált tartalom feldolgozása ne sértsen szerzői jogokat, hiszen az MI tanulásakor felhasználónak minősül. Ha megkérjük a ChatGPT-t, hogy írjon dalt Nick Cave stílusában, akkor ő Nick Cave dalokat és előadásokat fog feldolgozni, márpedig ezek mind lehetnek szerzői jogokkal védettek.
A példa egyáltalán nem légből kapott. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már több pert is indítottak olyan esetekben, amikor a mesterséges intelligencia lemásolt, felhasznált képeket, metaadatokat és más műveket saját, hasonló tartalom létrehozására.
A MI fejlődése és felhasználása egyre gyorsul, és ez sürgeti a szerzői jogok szabályozásának felülvizsgálatát. Naponta esszék százait íratják MI-vel diákok, a legkülönfélébb tartalmakat és szoftvereket vagy éppen kódsorokat készíttetnek vele tartalomgyártók és programozók, adatbázisokat építtetnek vele. A Google máris bemutatta saját chatbotját (Bard), a verseny elindult. Szélesedni fog a mesterséges intelligencia felhasználása, elterjed a tartalomgyártásban, az ipari tervezésben is, ezzel pedig a MI által létrehozott művek és szoftverek száma és értéke is ugrásszerűen fog nőni, ami kikényszeríti a jogi helyzet előremutató rendezését.
