Lassan már nem az a kérdés, hogy történt-e támadási kísérlet, pl. banki adathalász levél, hanem az, hogy milyen és hányféle.
Napjainkban világszerte a cégeknek nem csak a bankszámlái, de mindennapi működése is ki van téve a kiberfenyegetéseknek, ami az üzleti folyamatok digitalizációjának eredménye. A kiberbiztonság kérdését a Gartner 2022-es felmérése szerint 10 vezetőből 9 minősítette valós üzleti veszélynek technológiai veszély helyett, amit az is alátámaszt, hogy előrejelzések szerint idén a 8 ezer millió dollárt is elérheti a kiberbűnözés költsége.
Mennyire gyűrűzött be ez a veszély Magyarországra?
Ha körbenézünk, nyilvánvaló, hogy a magyar cégek is célpontnak számítanak. Február elején hackertámadás, valószínűleg zsarolóvírus, ért egy 72 milliárdos bevételű, IT-profilú céget. A CHS Hungary Kft teljes logisztikai rendszere megbénult a támadás hatására, így nem tudott sem beszállítóitól árut fogadni, sem vevői számára árut kiszállítani. Azonban a forgalom kiesésénél is nagyobb és hosszabb távú kárt okoz az adatok és az ügyfelek bizalmának elvesztése.
Mik a tipikus módszerek, és ön hányféle kísérletet tapasztalt?
adathalászat (phising), túlterheléses támadás (DDoS), zsarolóvírus (ransomeware), weboldal és szolgáltatások feltörése (web hacking)
