A magyar kormányt képviselő Miniszterelnök és a Deutche Telekom elnöke részvételével állapodtak meg abban, hogy több éves távközlési infrastruktúra fejlesztési programért cserébe fokozatosan kivezetik a hírközlési közműadót és a távközlési pótadót. A forgalomarányos távközlési adó kivezetéséről nem szól a megállapodás.
Megállapodást írt alá Magyarország Kormánya nevében Nagy Márton és a Magyar Telekom részéről Rékasi Tibor annak érdekében, hogy vállalásaikkal növeljék a lakosság és a vállalkozások digitális kompetenciáit, elősegítsék a vállalkozások versenyképességét és fokozzák a digitális megoldások integráltságát. A Magyar Telekom 2024-től négy év alatt további 1 millió háztartásnak gigabites vezetékes hálózatot épít ki, és így 2027 végére 4,5 millió magyar háztartás és vállalkozás számára teszi elérhetővé a vezetékes gigabites kapcsolatot. A Telekom vállalta, hogy felgyorsítja az 5G kiépítését is, és 2026-ra biztosítja a kültéri lefedettséget a lakosság 99%-ának, valamint Budapesten és a vármegyeszékhelyeken 3,6 GHz-es technológiát is telepít.
Az állam cserébe megállapodásban erősítette meg abbéli szándékát, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót 2024 januárjától megszünteti, majd 2025 januárjától kivezeti a távközlési pótadót is. Mivel a magyar államot jelentős infrastruktúra fejlesztésekkel járó kötelezettségek terhelik az EU digitális évtized programjához, a 2030-as célkitűzések megvalósításához kapcsolódóan, érdeke, hogy egyensúlyt találjon a távközlési szektor extra adóztatása és a befektetések elősegítése között. Ehhez első épés ez az együttműködés, amit nagy valószínűséggel követni fog néhány további, a többi jelentős szolgáltató irányába.
A szektorális különadók közül a távközlési extraprofit adónak legrövidebb a története. Ezt a pótadót 2022 első félévében vezették be, és a nagy szolgáltatók távközlési bevételei alapján kell megfizetni. Eredetileg 2022-2023-ra volt meghirdetve, de fennmaradt 2024-re, és a megállapodás szerint 2025-re is. A hírközlési közműadót 2013. január 1-től kell fizetnie a hírközlési infrastruktúra tulajdonosoknak, sávosan növekvő mértékben, ahol az adó a maximumát (125 Ft/m) 500km hossz felett éri el. 2010-2012 között létezett még egy ún. válságadó is, amely akkor 60 milliárd Ft-t vont el a szektor szereplőitől.
A legnagyobb távözlési cégek vállát jelenleg is jelentős teherként nyomják az extra adók. Csak idén, az első félévben a Telekom távközlési pótadóként 14,7 milliárd Ft-t, közműadóként 7,7 milliárd Ft-t fizetett az államkasszába. A korábbi években a távközlési adó és közműadó révén 34-35 milliárd Ft/év volt az extra teher, ezt fejelte meg a pótadó további 25 milliárddal 2022-re. Az új távközlési holding, a 4iG csoport távközlési extraprofit adóként majdnem 11 milliárd Ft-t, közművezeték és egyéb ágazati adó címszóval pedig több, mint 1,5 milliárd Ft-t kellett, hogy lerójon a magyar állam felé eddig idén. A Yettel 2022-re bő 5 milliárdnyi pótadót, távközlési adóként szintén több milliárdos terhet fizethetett, míg a közműadó esetükben, vezetékes szolgáltatások hiányában, nem mérvadó.
A távközlési adó kivezetése továbbra sincs napirenden. Ezt a forgalomarányos adónemet 2012 májusában vezették be, és minden perc forgalomra és minden egyes SMS-re magán előfizető esetében 2 Ft, üzleti előfizetőnél 3 Ft extra költséget ró azzal, hogy havonta 700 Ft illetve 5000 Ft lehet a maximális összege. Összességében elmondható, hogy jelen állás szerint a távközlési szolgáltatásokat drágító háromféle extra adóból 2025 végére egy marad fenn.
