A Postatörvény (a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX tv.) legújabb módosítása számos ponton lazította a Magyar Postát terhelő előírásokat, így például a kézbesítési pontok számát és azok elérhetőségét. A módosítások további kisposták bezárását, és az ügyfelek panaszainak növekedését eredményezhetik.
A postai szolgáltatások helyzetét nézve az látszik, hogy a piacon a Magyar Posta az egyetlen szolgáltató a szolgáltatások nagyobb részére, de a futárszolgálatok száma és ezen a téren a verseny növekszik. A postahivatalok terén viszont nincs verseny, sőt 2022 őszén 211 településen 364 postát be is zártak, és idén májustól az 1500 fő alatti települések postáira kezdtek lakatot tenni. Egyik fő oka, hogy a levél- és egyetemes csomagküldemények száma csökken, bár az egyetemes küldemények között a hivatalos iratok és küldemények szerepe jelentős maradt. Az e-kereskedelemhez kapcsolódó csomagforgalom az e-kereskedelemmel együtt dinamikusan nő, ami az ügyfelek elvárásait is átalakítja, pl. a csomagautomaták népszerűsége nő, de a postahivatalok helyzetét ez nem javítja.
A Postatörvény módosítása szerint a korábbi 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kellett biztosítani, most viszont a 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként kell legalább egyet fenntartani. Emellett minden településen kell felvevő pontot üzemeltetni, de annak nem kell hagyományos hivatalnak lennie, lehet automata, mobil posta (hetente két alkalommal, jellemzően munkaidőben egy-két órát elérhető azoknak, akik éppen nem dolgoznak). A feladható csomagméretet is érintette a módosítás, mivel eddig a belföldi vagy nemzetközi viszonylatú postacsomagok 20 kilogrammig tartoztak az egyetemes postai szolgáltatásba, azonban ez most 10 kilóra csökkent. További lényeges könnyítés a Postának, hogy a távolsági előírásokat is eltörölték. A módosítás előtt a felvételi pontok nem lehettek öt kilométernél távolabb a lakosok 95 százalékától és tíz kilométernél távolabb a lakosság 99,5 százalékától. Ez azt jelenti, hogy a kevésbé sűrűn lakott településeken csak a lakosságszámot kell figyelembe venni a postahelyek kitűzésénél.
Mondhatjuk, hogy a digitalizáció és az átalakuló igénybevétel indokolja a változtatásokat, azonban éppen a kis települések lakói vannak elmaradva a digitális szolgáltatások és kapcsolattartás használatában. A helyiek mellett a szolgáltatások lefaragása az ilyen településeken működő vállalkozások életét is nehezíti, különösen a hivatali és üzleti kapcsolattartást. A Posta levélforgalmának nagy részét ugyanis az üzleti levelek teszik ki. A postai dolgozók véleménye szerint is a módosítással a minőség csökken és az ügyfelek elégedettsége romlani fog. Tapasztalatuk szerint a postai szolgáltatások igénybevételénél nagyon lassan változnak a szokások, és az ügyfelek szívesebben veszik igénybe személyesen a jelenlegi szolgáltatásokat, amit a már megvalósult postabezárások miatti lakossági felháborodás is mutat.
Ha a díjak változását nézzük, akkor az alapvető levélszolgáltatások díjai – a 2020-as és 2021-es évekhez hasonlóan -2022-ben is az előző évi infláció (2021-es évre 5,1%) felett emelkedtek. A 2023-as évi emelés mérsékeltebb volt, eddig. A csomagfeladás árait is jelentősen emelte a Magyar Posta az évek során, azonban a csomagküldő szolgáltatók ezen a piacon versenyt teremtenek, és több cég is kedvezőbb feltételeket kínál (ár, kézbesítés, csomagkövetés), mint a Magyar Posta.
A Magyar Posta egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségeinek többségét valószínűleg így is betartja, a megfizethetőséget is beleértve, mivel az elmúlt évek áremelései ellenére a környező országokhoz képest a Magyar Posta árai nem mondhatók drágának, sokkal inkább az ügyfélélményt és így az ár-érték arányt érik kifogások.
