Két amerikai könyvszerző azt állítja, hogy az OpenAI engedély nélkül használta fel könyveiket a ChatGPT fejlesztése, betanítása során, ezért szerzői jogi pert indítanak a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztő cég ellen.
Az amerikai szerzők, Mona Awad (magyarul eddig megjelent könyvei a Nyuszika és az Antilányregény), és Paul Tremblay (magyarul a Szellemek a fejben horror regénye olvasható) csoportos keresetet nyújtottak be egy San Francisco-i szövetségi bírósághoz.
A ChatGPT fejlesztőinek az elmúlt hónapok során számos kényes helyzettel, akár ellenük indíttt perekkel is, kellett szembe nézniük:
- Egy ausztrál férfit azért ismerhetett meg az MI, mert az ezredforduló környékén részt vett egy bank korrupciós ügyének feltárásában informátorként, amiről pedig az interneten számos cikk jelent meg. Ehhez képest a ChatGPT azt terjeszti a férfiról, hogy valójában ő volt az, akit a korrupciós ügyben elítéltek. A férfi ezért személyiségi jogi pert tervezett a fejlesztők ellen. A várható kártérítés amerikai szemmel ugyan nem jelentős (2-400 000 dollár), de egy elmarasztaló döntés további perek előtt nyithatna utat.
- Hasonló történet miatt indítana pert egy grúz újságíró, mivel a ChatGPT nemes egyszerűséggel azt állította róla, hogy egy fegyvertartási jogokért küzdő nonprofit szervezettől pénzt sikkasztott, azután, hogy egy online, fegyverekkel foglakozó oldal újságírója arra kérte, készítsen egy összefoglalót a Second Amendment Foundation kontra Robert Ferguson ügyről.
- A nyelvi modelljei betanításához az OpenAI óriási mennyiségű adatot használt fel az internet különböző sarkaiból, közösségi médiákból és más, nyilvánosan elérhető forrásból a Wikipédia-cikkektől a híres regényeken át akár az erotikus művekig, anélkül, hogy engedélyt kértek volna. Valljuk meg, amikor az interneten olvasunk – a tovább közlés szándéka nélkül -, mi sem kérünk engedélyt az olvasáshoz. A Kaliforniában benyújtott csoportos kereset viszont azt állítja, hogy a megfelelő beszerzési irányelvek be nem tartása, beleértve a tartalmat eredetileg előállítók beleegyezésének kérését, adatlopásnak minősül, ha ezt mesterséges intelligencia fejlesztéséhez használják.
A ChatGPT tavaly novemberi elindítása óta a kiadói ágazat számos vitát folytatott arról a kérdésről, hogyan védheti meg a szerzőket a mesterséges intelligencia lehetséges ártalmaitól, amit az időközben piacra lépett további MI-k keltette verseny csak élesebbé tesz. Egy írókat, illusztrátorokat és műfordítókat védő brit szakszervezet, a The Society of Authors közzé is tett egy listát a „gyakorlati lépésekről a tagok számára”, hogy „megvédjék” magukat és a munkájukat.
A San Francisco-i bírósághoz benyújtott keresetben az írókat képviselő ügyvéd szerint a jó minőségű, jól szerkesztett, hosszú prózából álló könyvek ideálisak a nagy nyelvi modellek fejlesztéséhez. Ráadásul a chatbot pontos összefoglalókat készített a regényekről, a fejlesztő OpenAI pedig tisztességtelen előnyhöz jutott az ellopott szerzeményekből és ötletekből. Lényeges lesz, hogy a bíróság mit tekint méltányos használatnak, azaz olyan felhasználásnak, ami még nem tekinthető jogsértőnek.
Abból az alaphelyzetből kiindulva, hogy a legtöbb ember, intelligenciája alakítása során könyveket olvas, és az azokból tanultakat közvetlenül vagy közvetve használja későbbi tevékenysége során, érdekes a kérdés, hogy szerzői jogi jogsértésnek tekinthető-e, ha egy mesterséges intelligencia képzése során regényeket használnak fel a fejlesztők. Márpedig elég sokat felhasználtak, az ügyvédek meglátása szerint közel 300 ezer címet tartalmazhat a felhasznált könyvek halmaza. Az mindenestre valószínűnek látszik már most is, hogy a mesterséges intelligenciák fejlesztésének folyamatát, a felhasználható adatok körét és feltételeit szabályozni kell valamilyen módon. A szabályozásnak pedig globálisan kikényszeríthetőnek kell lennie, különben a fejlesztések a szabályozások alól mentesülő területekre menekülnek majd.
kép: https://news.abplive.com/
