2024 első heteiben közzétették a hazai nagy távközlési szolgáltatók, hogy milyen mértékű díjkorrekciót hajtanak végre idén. Az új tarifák egységesen március első napjaitól érvényesek, az áremelések mértéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett előző évi inflációhoz igazodik, ami 17,6 százalék volt, bár nem éri azt el.
Előző bejegyzésünkben a hazai nagy távközlési szolgáltatók, így a Magyar Telekom, a Yettel és a Vodafone 2024-es áremelését és annak bevezetését mutattuk be. Ebben a bejegyzésben a másik oldalt, azaz a szolgáltatók helyzetét vesszük górcső alá, és nagy vonalakban megnézzük, milyen hatással jár a kiugróan magas inflációs környezet a távközlési szolgáltatókra.
A hazai szolgáltatók, különösen a tőzsdei Telekom az inflációkövető áremelések után rekord árbevételt és eredményt tud felmutatni, ami azt sugallja, a távközlési cégek megszedik magukat az inflációra hivatkozva. A magas infláció azonban nem csak a fogyasztók kiadásait érinti, de minden gazdasági szereplőt, gyártót, szolgáltatót, így a távközlési cégeket is nehéz helyzetbe sodor. Bár a globális infláció 2022 végén érte el a csúcspontját, a világ számos részén 2023-ban is a szokásosnál magasabbak maradtak az inflációs ráták. A 2022-es 8,8%-os globális inflációt követően az IMF 2023-ra 6,6%-os rátát jelzett előre, ami duplája a járvány előtti, 3,5% körüli értéknek. Magyarországon az infláció a globális átlagnál jóval magasabb szintet tetőzött,így a hivatalos inflációs ráta 2022-ben 14,5% volt növekvő tendencia mellett, 2023-ban pedig 17,4%, csökkenő tendenciával.
Tabin (2023) szerint a tökéletes vihar – ahol a geopolitikai nyugtalanság, az ellátási lánc problémái, a hiány, a COVID-járvány okozta felgyülemlett kereslet és a kormányzati ösztönző programok találkoznak – ártorzulást okoz a fogyasztók számára, ami minden eddiginél magasabb energiaszámlákat eredményez[1]. A kétszámjegyű inflációs értékek a 2022-es év során még az EU-ban is gyakoriak voltak, miközben az energiaárak megsokszorozódtak. Sok fogyasztó vásárlóereje gyengült a kormányzati támogatások ellenére, arra kényszerítve őket, hogy csökkentsék kiadásaikat az alapvető megélhetési szükségleteikre koncentrálva.
Olyan ágazatok, mint a közüzemi szolgáltatások, az alapvető fogyasztási cikkek és az energia, különösen ellenállnak az inflációnak, hiszen a fogyasztók nem mondhatnak le róluk a magas árak miatt. Más ágazatok, például a tartós fogyasztási cikkek és az IT kevésbé ellenállóak, a fogyasztók egy áremelés hatására dönthetnek úgy, hogy nem vásárolnak árut, vagy helyettesítő termékekre váltanak. A távközlési ágazat félúton helyezkedik el, mivel fogyasztók igénylik az infokom szolgáltatásokat, de a kereslet egy része skálázható (pl. adathasználat), vannak helyettesítő termékek, és sok országban a szabályozás tiltja az egyoldalú áremeléseket.
Az inflációs helyzet érzékenyen érintette a fogyasztói szokásoknak kitett távközlési ágazatot az EU-ban, az erőltetett infrastruktúra fejlesztések magas költségei, illetve a versenyt és az árak megfizethetőségét szem előtt tartó szabályozás miatt, és a szolgáltatóknak komoly fejtörést okozott a bevételeik és költségeik alakulása. A már megkezdett 5G és gigabites hálózatfejlesztés, amely az ágazat szolgáltatásainak és bevételeinek bővülésében jelentős tényező, egyre költségesebbé vált. Ráadásul a szolgáltatók saját üzemeltetési költségei is drasztikusan változtak. Az ipari termelői infláció 2022 év közben 15% feletti csúcsot ér el az EU-ban, míg Magyarországon éves átlagban 33,7%-t mutatott. Az energiaárak 2022-ben 4-8 szorosra emelkedtek Unió szerte, és míg az uniós piacokon az energia ára 2023 végére korrigált, Magyarországon számos szolgáltató nem tudta kigazdálkodni a magas szinten rekedt árakat.
Az infláció több szinten is érinti a távközlési cégek költségeit, ideértve az energia, személyzet és bérleti díjakat is. A távközlési vállalatoknak a drága beruházásaik mellett magas fix költségei is vannak, ezek tartós emelkedése rontja a teljesítményt, amit a tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok értékének átlag feletti csökkenése is mutatott. A nagy európai szolgáltatók kiszervezték a mobil hálózati eszközeiket, megemelt díjakkal maximalizálva a bevételeket és kiegyensúlyozva a költségeket, így végül a toronyszolgáltatások bérleti díjai átlagosan a bevételeik 6-8%-át teszik ki. Fájó ponttá válhatott viszont a szerződésekbe beépített, inflációhoz kötött díjszámítás, amely 2022-től jelentősen emelhette ezeket a költségeiket.
A személyi költségek – beleértve a fizetéseket, a társadalombiztosítást és a nyugdíjakat – átlagosan a bevételek mintegy 15%-át teszik ki[2], és rendkívül érzékenyen reagálnak az inflációra, hiszen a dolgozók egyben fogyasztók is, akik saját bőrükön érzik az áremeléseket. Az EU-ban 2023 második negyedévben 5%-kal, Magyarországon 16,8%-kal nőttek a vállalatok bérköltségei[3]. Összességében a legtöbb távközlési vállalat kiadásainak mintegy 60%-át kitevő személyi, energia-, bérleti, külső szolgáltatási és CAPEX-költségekre az elmúlt két év rendkívül magas inflációja olyan nyomást gyakorolt, hogy néhány év alatt akár 3-5%-kal is csökkenhet az árrésük, legalábbis egyes szakértők szerint[4].
A távközlési vállalatok, mint minden vállalat, nem képesek hosszabb távon kompenzálni az infláció okozta költségnövekedést, a többletkiadás továbbhárítására törekednek, és a nyereségesség fenntartása érdekében az áremelések felé fordulnak. Számos európai országban, Magyarország mellett például Hollandiában, Portugáliában, Németországban, Olaszországban vagy épp az Egyesült királyságban beépítették az inflációkövetést a szerződéseikbe. Az Egyesült Királyságban a szolgáltatók 14,4-17%-kal emelték áraikat (az infláció felett mintegy 3,9%-kal)[5], a portugál hatóság ANACOM 2023 elején az elmúlt 27 év legnagyobb áremelését mérte, míg Magyarországon az árak még meredekebben emelkedtek, igaz, a mért inflációnál alacsonyabb mértékben: két év alatt közel 30%-kal.
A távközlési szolgáltatások felhasználói a korábbi évtizedekben megszokták, hogy ugyanazért az árért egyre többet kapnak (nagyobb átviteli sebességet, jobb lefedettséget, több adatot), ezért a magasabb árak bevezetése ebben a helyzetben különösen nehéz.
Az egy felhasználóra jutó átlagos árbevétel (ARPU) szintjének kikényszerített emelése másfelől azzal a kockázattal jár, hogy több fogyasztót veszítenek és csökken a használat, azaz a forgalmi díjakból származó bevétel. A hazai szolgáltatók feltehetően ezért is fókuszálnak áremeléseikkel a havidíjakra – ahogy azt az előző posztban is bemutattuk -, mert annak rugalmatlanabb a kereslete. Hosszú távon a távközlési vállalatoknak azonban szükségszerűen korlátozniuk kell az áremeléseik mértékét az ügyfelek lemorzsolódásának elkerülésére, azaz a vállalatoknak egyensúlyozniuk kell a nyereségesség és az ügyfélmegtartás között. Mindemellett az infláció is csökkenő pályára állt, így az inflációkövető áremelések jelentősége csökkenhet, és adott pillanatban jelentős versenyelőnyt hozhat egyik másik szolgáltatónak, ha elsőként jelenti be annak kivezetését.
[1] TABIN, M. (2023). Inflation’s toll: can telcos survive the shake-up?. TM Forum. letöltve: 2024. január 20. https://inform.tmforum.org/features-and-opinion/inflations-toll-can-telcos-survive-the-shake-up
[2] SOLON A. (2023). From Inflation to Growth: A Playbook for Telcos. Atman Solon. letöltve: 2024. január 21. https://www.altmansolon.com/insights/from-inflation-to-growth-a-playbook-for-telcos/
[3] ERDÉLYI D. (2023). Körkép az európai bérek alakulásáról 2023 második negyedévében. Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. letöltve: 2021.01.21. https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/korkep-az-europai-berek-alakulasarol-2023-masodik-negyedeveben/
[4] THIELMANN D. (2022). Telcos and Inflation: How to Escape the Margin Squeeze. Bain&Company. letöltve: 2024. január 21. https://www.bain.com/insights/telcos-and-inflation/
[5] SWENEY M. (2024). BT scraps above-inflation price rises for mobile and broadband customers The Guardian. letöltve: 2024.01.21. https://www.theguardian.com/business/2024/jan/16/bt-scraps-above-inflation-price-rises-for-mobile-and-broadband-customers
