A távközlési szolgáltatások sok éve tartó árcsökkenése után, a megélhetési költségek drasztikus emelkedésével, újra a kiskereskedelmi árak emelkedése került egyes érett távközlési piacok szabályozóinak fókuszába.
Az európai uniós távközlési piacokon, az egységes uniós versenyösztönző szabályozásnak is köszönhetően, a fokozódó verseny lehetővé tette a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy az évek során csökkentsék a kiskereskedelmi árszabályozás alkalmazását. Az uniós tagországok kiforrott távközlési piacain évek óta volt tendencia, hogy a szabályozók minimálisra csökkenthették a kiskereskedelmi árszabályozásukat, a nagykereskedelmi árszabályozás vagy akár a dereguláció mellett, miközben a verseny „láthatatlan keze” tette a dolgát, és a hálózat- és szolgáltatásfejlesztések mellett is csökkentek az árak.
Ez a folyamat azonban látványosan megszakadt. A költséges beruházások miatt már amúgy fájt a hálózattulajdonosok feje, azonban az elmúlt években hirtelen megugrott infláció, az energiaárak időszakos elszabadulása és a termelési költségek növekedése pedig végleg tarthatatlanná tette a csökkenő árak és magas beruházási kiadások közötti kényes helyzetet. Számos szolgáltató ezért különféle, sokak szerint vitatható, áremelési módszert vezetett be Európa szerte, ami végül több hatóság figyelmét is felkeltette.
A hivatalos infláció mértékét meghaladó áremelésekkel kapcsolatban legalább három uniós vagy volt uniós tagország hatósága vizsgálódik. A horvát HAKOM állásfoglalást adott ki a nyilvános hírközlési szolgáltatások árának az éves inflációval való összehangolásának lehetőségéről (árindexálás), míg az olasz AGCOM egy olyan szabályozásról tanácskozik, amely megtiltaná az inflációt meghaladó áremelést, és negatív infláció (defláció) esetén árcsökkentést írna elő, de az Egyesült Királyságban az Ofcom is bejelentette, hogy felülvizsgálja az inflációhoz kötött távközlési áremeléseket. Az Ofcom egyébként is érdekes helyzetben van, mivel a BREXIT után a helyi szolgáltatók újra alkalmazni kezdték a nemzetközi roaming díjakat, ami szintén árnövekedéssel járt.
Egyre gyakoribb a szolgáltatóknál az ún. hűségbüntetés, azaz a már meglévő ügyfelek tarifáinak eltérő emelése, illetve egyes kedvezmények alkalmazásának elmaradása. Ez azt eredményezi, hogy a szolgáltatók ugyanazért a szolgáltatásért több díjat számítanak fel a meglévő ügyfeleknek, mint az újaknak. A már említett Ofcom bejelentette, hogy megállapodást kötött több távközlési szolgáltatóval a helyzet megoldása érdekében, míg az ír parlament fogyasztóvédelmi törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely megtiltja, hogy az előfizetésüket megújító fogyasztóknak magasabb díjat számítsanak fel, mint az új előfizetőknek.
A kiskereskedelmi árszabályozás általános visszatérése az európai országokban mindezek mellett is valószerűtlen, mivel a legtöbb országban elég erős a verseny, hogy hosszú távon visszatartsa a nagy szolgáltatókat a tisztességtelen áremeléstől. Másfelől a szabályozóknak is egyensúlyozniuk kell a kevés megmaradt árszabályozási eszközük alkalmazása és a dereguláció között, mivel az optikai és 5G fejlesztések előrehaladása közös érdeke a gazdaság minden szereplőjének.
A magyar hírközlési hatóság (NMHH) 2022 nyara óta nyugodtan figyeli a hazai árviszonyok alakulását, miközben a tarifák jelentősen, néhol kiugróan emelkedtek. 2022 előtt a relatív árcsökkenés volt jellemző a hazai távközlési piacra, az árak kumulált változása (92,1%) 2021-ig alatta maradt az inflációnak.
2022 elejétől azonban a távközlési szolgáltatók Magyarországon is beemelték szerződéses feltételeik közé az áraik inflációkövetésének lehetőségét, hivatkozva a költségeik drasztikus növekedésére. 2022-ben az ipari energiaárak 92,7 százalékkal, a bruttó rendszeres átlagkereset pedig 16,3 százalékkal. 2023. évi árait ezzel a módszerrel először a Vodafone Magyarország változtatta meg január 1-jén mintegy 9%-kal, majd a Magyar Telekom és a Yettel Magyarország következett márciusban, egyaránt 14,5%-os korrekcióval. A Digi májustól emelte árait 14,5 százalékkal, ezen felül ugyanakkor a cég több, ún. árkorrekciót is alkalmazott: az elsőt a tavalyi év közepén, amikortól a mobil díjcsomagok árai jelentősebb, akár 30%-os mértékben emelkedtek, míg a vezetékes szolgáltatások díjai nagyjából 7-15% között nőttek, majd ezt követte egy jelentősebb internet áremelés idén januárban.
Kérdéses, meddig folytatható ez az árnövelő ciklus, mivel jelentősen romlott mind a lakossági, mind az üzleti ügyfelek pü-i helyzete, fizetőképessége. A hazai versenyhelyzet jelenleg nem tűnik elég erősnek, hogy gátat szabjon egy-egy szolgáltató árkorrekciójának, ugyanakkor az optikai és 5G hálózati fejlesztések, különösen a lakossági ügyfeleknél, néhány éven belül növelhetik a versenyt mind az otthoni internet, mind a műsorterjesztési szolgáltatások esetében.
