A Magyar Telekom közzé tette éves jelentését, és ennek kapcsán kijelentették, nem tervezik a megmaradt xDSL internetes hozzáférések gyors felszámolását.
#NMHH #MagyarTelekom #xDSL #rezhalozat #lekapcsolas #copper #switchoff #optika #internet #menyhartlawfirm #menyhartugyvediiroda #FeherKonyv #EU #Bizottsag
A hálózatok, akár vezetékes, akár mobil, idővel elérik teljesítménybeli korlátaikat, és már nem képesek az elvárt minőségben kiszolgálni a felhasználókat. Érthető tehát, ha a régi hálózatok lekapcsolása időről időre napirendre kerül, ahogy a 3G lekapcsolása is megtörtént 2023 végére. A vezetékes hálózatok esetében a hagyományos rézhálózat ért adatátviteli képességei végére, és az egész világon zajlik egy folyamatos átmenet az optikai hálózatok felé, amelyek területenként kiváltják a rezet. Magyarországon is a rézhálózatos internet előfizetők aránya 10% alá esett és folyamatosan csökken, ezért érdemes áttekintenünk, hogy jutottunk idáig, és hogyan tovább.
Magyarországon az internet használat mintegy 28 évvel ezelőtt vált elérhetővé, a betárcsázós szolgáltatáson keresztül. Mindannyian emlékezhetünk arra, amikor esténként egy hagyományos tárcsázós telefonhívás révén felépítettük a kapcsolatot az internet szolgáltatókkal, és szép lassan elkezdtek csordogálni a bitek maximum 56 kbits sebességgel. Ehhez az állapothoz képest óriási, mondhatni százharminc-szoros, előrelépést hozott az ADSL megjelenése a maga akár 8 mbps átviteli kapacitásával. A még szintén a rézkábeles technológián alapuló ADSL 2004-től vált tömegtermékké, majd 2006 után a kábeltelevíziós hálózatokon is elérhetővé vált az internetszolgáltatás, hála az átviteli technológia szintugrásának, a DOCSIS 3.0 elterjedésének. Az optikai hálózat megjelenése sem váratott sokat magára. A Telekomnál 2008 végére tesztjelleggel közel ötezer háztartásban volt optikai hálózat (legfeljebb 25 Mbit/s letöltési és 5 Mbit/s feltöltési sebességgel), a szolgáltatás hivatalos indulása pedig 2009. áprilisra vált valósággá.
Napjainkra a hazai, mintegy 4 millió háztartás 80%-a rendelkezik vezetékes internet hozzáféréssel. Ebből több mint 2,9 millió háztartásban elérhető a nagy sebességű, széles sávú vezetékes internet optikai vagy kábel tv (HFC) hálózaton. Az optikai hálózat térnyerése 2022-re fordított a hazai arányokon, ekkortól lett az FTTx a domináns internethozzáférési technológia. Ezzel együtt a hagyományos rézalapú hozzáférések jelentősége folyamatosan csökkent. Mára alig 260 ezer ilyen hozzáférés maradt, amely a gigabites világban valószerűtlenül alacsony, 30 mbps letöltési sebességet kínál. 2006-ban, amikor egy 512 kbps sebességű ADSL internethozzáférés havidíja 15000 Ft volt, ez még kiugrónak számított, sokáig internetes tv szolgáltatást is nyújtottak rajta a nagy távközlési cégek, de a rézhálózat képességei a mai igényektől (egy gigabites internet tv-vel együtt is 10 ezer Ft/hó alatt marad) messze elmaradnak.
A fejlesztés sem olyan egyszerű, hogy a régi rézkábel helyett behúzzák az új üvegszálast, mert le kell cserélni a hálózat számos más elemét is.
Az európai digitális célok között először a 30 mbps sebességű internet kiterjesztése szerepelt 2018-ra, de a fejlődés túlszaladt a terveken, és mára az 1 gigabites internetre hivatkoznak, mint minden uniós felhasználó számára alapvető szolgáltatásra. Ennek céldátuma 2030. Mindez együtt jár az idejétmúlt rézhálózat lekapcsolásának igényével. Az uniós fejlesztési tervek és elemzések, mint az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv is, számos ponton tárgyalják a rézhálózatok lekapcsolásának időzítését, mint a digitális fejlődés felgyorsításának egyik sarokkövét, illetve azokat a motivációs eszközöket vagy előírásokat, amelyek elősegíthetik, hogy az országok teljesítsék a rézhálózatok 80%-nak lekapcsolását 2028-ig, a maradék 20% lekapcsolását 2030-ig.
A Telekom vezérigazgatójának kijelentése első pillanatra azt az érzést keltheti az átlagos olvasóban, hogy Magyarország lemarad, nem kapcsolják le a rézhálózatokat, azonban ez messze áll a fejlődés tényleges helyzetétől. Az ilyen hálózatok nagy része már le van kapcsolva, a központok nagy része ki van cserélve, ahogy az igények azt megkövetelik, és nem csak a Telekomnál, de minden vezetékes szolgáltatónál. A BEREC (Body of European Regulators for Electronic Communications) európai riportja jól mutatja, hogy a vizsgált országok több mint felében előrehaladott állapotban van a rézhálózatok lekapcsolása, mi több, a hatóságok is – különféle formában – szabályozzák a lekapcsolás menetét és a szolgáltatók kötelezettségeit.
A felhasználók bőrén érzékelhető különbségek a menetrend és az átállás önkéntessége körül keresendők. Mintegy 11 nemzet terveiben konkrét dátumok is szerepelnek a lekapcsolás időzítésére, míg a többi ország, így Magyarország is, a fokozatos átállást választotta. Ha konkrét dátum szerepel, az ösztönzi a fehér foltok lefedését optikai vagy helyettesítő (pl. rögzített 5G) technológiával, akár van rá kereslet az adott területeken, akár nincs. És itt tényleg minden néhány tízfős falut vagy tanyát bele kell érteni, ahol pl. a lakott területeken kívüli szakasz költségeit már közösen kellene viselni az ügyféllel. A konkrét céldátum előnye az erőltetett fejlesztés, hátránya pedig az, hogy az ügyfél az átállásra kényszeríthető, akkor is, ha nem tudja kifizetni a rá eső költségeket, vagy nem akarja vállalni, hogy a házába új kábeleket húzzanak be. A mobil technológiák esetében persze elkerülhetetlen a céldátum alkalmazása, így a 3G esetében is az volt, mivel a frekvenciákat országosan fel kell szabadítani a modernebb változatok javára, de a vezetékes xDSL-szolgáltatás kivezetése mehet folyamatosan minden magyar szolgáltatónál. Ahol az optikai fejlesztések megtörténtek, ott az ügyfeleket már könnyebb átcsábítani, hiszen nekik nem jár nagy felfordulással és kiadásokkal, de a hazai szolgáltatók nem akarnak semmilyen új technológiát rákényszeríteni senkire.
Menyhárt Ügyvédi Iroda
menyhart.hu
