Az egyesült államokbeli Meta és az egyik legnagyobb európai uniós távközlési óriás Deutsche Telekom (DT) szerződéses vitája gyakorlatilag kenyértörésig fajult idén szeptember végére, amikor a Meta megszüntette a direkt adatcsere-kapcsolatot (direct peering) a távközlési céggel.
A két technológiai óriás vitájában jelenleg az a helyzet, hogy a Meta szerint a német cég irreálisan sokat kér azért, hogy a Meta tartalmait a hálózati forgalomelosztás szempontjából optimálisan és megfelelő átviteli sebességgel, direkt peeringen keresztül kapják meg a DT ügyfelei, míg a DT ragaszkodik a két cég között még 14 évvel ezelőtt kötött szerződés pénzügyi feltételeihez. A Meta ezért megszüntette a két cég közötti direct peering forgalmat, és adatforgalmát egy tranzitszolgáltatón keresztül küldi a német távközlési cég ügyfelei irányába. A változtatás egyik érintettnek sem érdeke, mivel a Meta tartalma a rivális tartalomszolgáltatókhoz képest rosszabb minőségben jut el az ügyfelekhez, a DT teljesen elesik a direct peering bevételeitől és az ügyfélpanaszokkal is meg kell birkóznia, míg az ügyfelek a megszokott minőség romlását tapasztalhatják.
A két cég vitája nem most kezdődött, és még csak nem is mondható egyedinek. Az online tartalmak és alkalmazások a tendenciózusan növekvő igénybevétel és a kínálat fejlődése miatt egyre nagyobb forgalmat és bevételt generálnak az olyan online platformoknak, mint a Meta, a Google vagy éppen az Alphabet. Miközben a forgalom felét néhány nagy platform generálja, az online tartalmak eljuttatását biztosító digitális alapinfrastruktúra szolgáltatói, a távközlési operátorok ebből nem kapnak méltányos részesedést azért, hogy a hálózati infrastruktúrájukon keresztül továbbítják ezt a forgalmat. Természetesen megoszlanak a vélemények, hogy a távközlési szolgáltatóknak jár-e bármilyen „méltányos részesedés”, vagy fair share, közvetlenül a nagy online platformoktól, vagy a felhasználóknak kell ezt megfizetniük az előfizetéseiken keresztül.
Évek óta tart ez a vita a két nagy érdekcsoport között, miközben az uniós jogalkotók inkább nem foglalnak egyértelműen állást egyik oldal mellett vagy ellen sem. 2023 januári bejegyzésünkben már bemutattuk a fair share körüli helyzetet és az uniós politika megosztottságát. Azóta a helyzet nem sokat változott: bár a legújabb uniós elemzésekbe sikerült vissza csempészni a fair share gondolatát, általános érvényű költségmegosztási vagy hozzájárulási szabályozás továbbra sem született, miközben az internet semlegességi előírások miatt egyetlen internet szolgáltató sem különböztetheti meg az általa továbbított adatfolyamokat – akár kap érte pénzt, akár nem – sem pozitív, sem negatív irányba.
A német Deutsche Telekom és az amerikai Meta vitájában egy német regionális bírósági döntés jelentett fordulópontot. Még 2021-ben ugyanis a Meta 40% díjcsökkentést akart, amit a DT nem fogadott el. A Meta, a netsemlegességben bízva, felmondta a szerződést, azonban a DT fenntartotta a szolgáltatását, a Meta igénybe is vette, épp csak nem fizette ki a számlákat. A DT végül perre ment, amit idén májusban meg is nyert. A Meta a 20 millió euró kifizetése helyett a szolgáltatás tényleges felmondását választotta, pontot téve a közel 4 éve húzódó szerződéses vita végére. Azt azonban látnunk kell, hogy az online forgalmak továbbra is rohamosan növekednek, a vezetékes és mobil hálózatok – részben emiatt – folyamatos fejlesztési nyomás alatt állnak, a költségeket pedig a végén ki kell fizetni, a szerződés megszüntetésére tett ponttal tehát egyáltalán nem sikerült magát a tényleges helyzetet megoldani. A vita tehát folytatódik vezetéken, vízen, levegőben, és a döntéshozók asztala körül egyaránt.
