Az Európai Bizottság 2024 februárjának végén tette közzé Fehér Könyvét az európai digitális gazdaság és társadalom helyzetéről, fejlődésének lehetőségeiről, és ezen belül többek közt az elektronikus hírközlés piacának és szabályozásának jövőjéről. A Fehér Könyv, amely a „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?” címet kapta, elemezte az EU digitális társadalmának és gazdaságának helyzetét, kihívásait, és azokat a nehézségeket, amelyekkel szembe kell néznie, ha fel akar zárkózni a globális versenyben.
A Fehér Könyv főbb megállapításai voltak:
A konnektivitás infrastruktúrájával kapcsolatban kiemelte a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil hálózatok kiépítésének késdelemét, valamint a 2030-as digitális évtized céljainak eléréséhez szükséges további beruházásokat. A globális összevetésben jelentős lemaradásokat tárt fel az elemzés, amely negatívan befolyásolja az uniós infrastruktúra beruházási vonzerejét.
A technológiai kihívások nagyobb részt a konnektivitás és a felhő-infrastruktúrák konvergenciájához kapcsolódnak, hangsúlyozva az innováció és az uniós léptékű harmonizáció indokoltságát a teljes értékláncon, a chipgyártástól a felhő-szolgáltatásokig.
Kiemelt kérdésként vizsgálta az uniós konnektivitás méretgazdaságosságának problematikáját is. A Fehér Könyv helyzetértékelése és elképzelései számos vitát váltottak ki a piacon, és sokan féltették a két évtized munkájával kiharcolt versenypolitikai eredményeket többek közt a nemzeti és nemzetközi felvásárlásokkal szembeni esetleges nagyobb engedékenységtől, vagy attól, hogy akár uniós szintre emelhetik a mobil távközlés szűkös erőforrásának, a frekvenciakészleteknek a kiosztását is.
A Fehér Könyv értékelte a biztonsági és ellenállóképességi kihívásokat, kiemelten a hálózatok ellátása és működtetése, a geopolitikai feszültségek és a kiber fenyegetések összefüggésében. Ebben a kérdésben a beszállítók megbízhatóságának megítélése kérdésében alakultak ki viták, mivel számos szereplő az olcsóbb vagy innovatívabb ázsiai beszállítókkal ápolt kapcsolatokat félti.
A Fehér Könyvhöz végül közel 360 észrevétel érkezett. Ezek közül a legtöbb Belgiumból, és Németország is tevékenyen vett részt a folyamatban, de legalább öt magyar üzleti szereplő is saját véleményt fűzött a dokumentumhoz.
A Bizottság Fehér Könyvéről szóló következtetéseket, több hónapos közös munkát és párbeszédet követően, a magyar elnökség kezdeményezésére, végül december 6-án a Tanács jóváhagyta. Konszenzus születetett a frekvenciagazdálkodás nagyobb fokú harmonizációjának elképzeléseiről, tiszteletben tartva a tagállamok szabadságát a spektrumpolitika alakításában.
A következtetések szövege számos fontos kérdés között érinti a felhő és az elektronikus hírközlési szolgáltatások konvergenciájának folyamatát a digitális ökoszisztémában, ahol hangsúlyozza a hatásvizsgálatok jelentőségét.
A piaci konszolidáció elősegítése során határozott a Bizottság célja a digitális infrastruktúrákban rejlő teljes potenciál felszabadítása az uniós versenyképesség megerősítésére, ugyanakkor szükségesnek látja a hatékony verseny megőrzését az érintett piacokon, fenntartva az ex ante szabályozás lehetőségének fenntartását egyes hozzáférési piacokon. A rézhálózatok lekapcsolásának és az optikai hálózatokra való áttérésnek az egységes szabályozása és harmonizált határidő kiszabása kérdésében figyelembe fogják venni a tagállami sajátosságokat, a versenyt és a fogyasztói jólétet egyaránt.
