2024 első heteiben közzétették a hazai nagy távközlési szolgáltatók, hogy milyen mértékű díjkorrekciót hajtanak végre idén. Az új tarifák egységesen március első napjaitól érvényesek, az áremelések mértéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett előző évi inflációhoz igazodik, ami 17,6 százalék volt, bár nem éri azt el.
A Magyar Telekom idei díj emelésének maximuma az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSzF) meghatározottaknak megfelelően, az előző évre mér infláció lehetne, de tájékoztatásuk szerint ennél valamivel kisebb mértékben emelnek. A KSH 2023 évre 17,6%-os éves inflációt közölt, amelyhez képest a Magyar Telekom egyszeri 15%-os inflációkövető díjkorrekciót – áremelést – alkalmaz. Mint fogalmaznak, a gazdasági és piaci folyamatokat, valamint ügyfelei érdekeit is figyelembe vették. A díjemelés a vezetékes és mobil havidíjakat érinti, a forgalmi díjakra (percdíj, sms-díj) és kiegészítő szolgáltatásokat viszont nem érinti. A Telekom már tavaly is inflációkövető díjemelést alkalmazott, akkor 14,5%-t emelt március legelején.
A Yettel áremeléssel kapcsolatos döntése szerint az előfizetési díjait 15,3%-kal emeli, amely március 5-től lép hatályba. A perc- és sms-díjak, illetve a kiegészítő szolgáltatások árai változatlanok maradnak.
A hazai szolgáltatók közül legnagyobb mértékben, a kisebb részben állami tulajdonban lévő Vodafone emeli a díjait. A vállalat még novemberben arról tájékoztatott, hogy a 2024-ben automatikusan életbe lépő, KSH fogyasztói árindexen alapuló inflációkövető díj korrekciója 22,01% lehetne. Ehhez képest végül 15,4% díjemelést alkalmaz a vállalat. A díjemelés, a többi szolgáltatóhoz hasonlóan a havi előfizetési díjra és bizonyos kedvezményekre vonatkozik, de az egyéb díjakra – mint például készülék részletfizetés, eszközbiztosítás, hang forgalmi díj, egyszeri díjak – nem alkalmazzák.
A magyarországi infláció 2022-ben ugrott meg jelentősen, messze az uniós átlag fölé. A távközlési szolgáltatók is ekkor kaptak észbe, hogy a korábbi – gyakran reálértéken is – csökkenő áraik már nem fedezik a megugró költségeiket, és elkezdték beépíteni általános szerződési feltételeikbe az inflációkövetést. A két év alatt a Vodafone összességében 24%-t, a Telekom 29,5%-t, a Yettel pedig 29,9%-t, emel, a kedvezmények nélkül. Egyes vélemények szerint a 2023. decemberben mért éves 5,5% inflációt is figyelembe vehetnék a szolgáltatók, de az áremelések elvileg egy teljes évre szólnak, ráadásul volt olyan hónap, amikor 25% felett állt ugyanez a mutató.
A szolgáltatók első lépésben tájékoztatták ügyfeleiket a jogosultság beépítéséről, akiknek ekkor megnyílt a lehetőségük, hogy hűségdíj fizetése nélkül változtathassanak. A tényleges díjemelés végrehajtásakor ilyen lehetőség már nem áll fenn. Ez a módszer nem magyar sajátosság, számos európai szolgáltató ilyen vagy hasonló gyakorlatot vezetett be a váratlanul megugró infláció ellensúlyozására. Ami magyar sajátosság, az rendkívül magas infláció, amiről viszont a szolgáltatók kevésbé tehetnek, mert bő évtizeden keresztül “alulteljesítők” voltak, azaz jelentősen az infláció alatt nőttek az áraik, illetve a jogszabályok miatt az előző évi átlagos áremelést vehetik figyelembe, azaz inflációkővetők.
Összességében érthető a fogyasztók rossz érzése, hiszen a digitális rezsi 15% körüli emelkedése tovább terheli a háztartások amúgy is megtépázott pénztárcáját. Másfelől az élelmiszerárak, a bérleti díjak, a benzin, és az energiaárak ennél is jobban drágultak, és nem csak a fogyasztóknak, de minden gazdasági szereplőnek, így a vállalatoknak is meg kell küzdeniük az inflációval. Ennek hatását a következő posztban mutatjuk be.
